Kiállítás megnyitó, valami eddig nem látott láthatóvá vált. Tele fénnyel, színnel, izgalommal és lehetőséggel.
A Menekült, egyik legjellegzetesebb alakja a mai köztér résztvevőinek. Sok helyen jelennek meg a világban, az állapotuk hasonló. Otthon nélkül, biztonság nélkül, sokszor menedék nélkül. Úgy gondolom, maga a menekülés általános emberi tett.
Az átmeneti hely élet és halál, halál és élet között. De jelentheti tágabb értelmezésben a folyamatos jelent, átmenetet egyik létállapotból a másikba, a soha nem ugyanolyan folyót.
A Labirintus az a hely és idő, ahol és amikor eltévedünk. Ha küzdelmünk után a tört, fenyegető térben segítséget kapunk, megmenekültünk. Vajon bosszút állunk-e ezért, vagy csak feledékenyek leszünk?